Megfenyites!

Igen ismetelten panaszkodom, megpedig azert mert nem kapok kommenteket, igy nem tudom olvastatok-e, erdekel-e titeket, amit irogatok es neha 3-4 orat is szanok ra, meg uj dizajnt is kaptatok, kicsit atlathatobba tettem, de egyetlen verszegeny kommentet sem kaptam. Ha van 5 percetek elolvasni, ha van egyaltalan akkor csak annyit kerek, hogy meg raszantok plusz egy ket percet a kommentelesre, akar egy koszit vagy egy jo tudni, hogy meg eltek vagy ilyesmit es talan meg esetleg par mondatot rolatok, hogy veletek mi van, hiszen sokotokkal nem beszeltem mar nagyon reg ota es kivancsi vagyok, hogy mi van veletek, hogy sikerultek az elorehozott erettsegik az OKTV-k, a jogsi, ha mar van valakinek, vagy kozel van a vizsgahoz.Nekem is itt rengeteg a dolgom, de altalaban ha van egy szabad 1-2 oram, akkor nekulok blogot irni ha epp nem alszom el a kanapen a faradsagtol ropke 3 orara. Szoval csak annyit kerek, hogy egy minimalis visszajelzest adjatok magatokrol, ha a blogra nem tudtok kommentelni akkor legalabb facebookra, legalabb egy like vagy valami, hogy lassam, van erdeklodes a blog irant. Ezt az ismertetoben is irtam , nem egy fanfiction oldal, de azert itt is tortennek erdekes dolgok, kifejezetten nektek irom, hogy ha nincs is idonk skype-on beszelni legalabb innnen tudjatok, hogy mi tortenik velunk ( bar, ha skypra nincs ido, akkor talan erre sem, de ezt megis csak 5 perc elolvasni a skype meg akar elhuzodhat 3 orara is) En megirom a "kalandokat", poenokat, mert jol esik ra visszaemlekezni, de ha nem kelt nagy erdeklodest, akkor nem irogatom, hiszen en emlekszem ra nekem megmarad egy nagyon jo es kellemes elmenynek, de en szeretnem veletek is megosztani, es tudom, hogy nagyon sok dolgotok van, de remelem azert meg erdekel, hogy mi van velunk es a vicces dolgokon egyutt nevetunk. Meg akkor is ha a tarsasag egyik fele 2600km-re van, de szerintem van annyi kepzeloerotok es ismertek annyira, hogy ezeket az elmenyeket, bakikat es taknyos teas jeleneteket el tudjatok kepzelni. :) Es igen mar megint sulibol irok es essel nem kezdunk mondatot, nem tudom, miert tettem, jol esett. Az ekezethianyert elnezest es mivel nincsenek ekezetek magamban is ekezetek nelkul beszelek es ez vicces. :P Na sziasztok, hamarosan, ha kommenteltek, akkor jon egy ujabb bejegyzes. :).....Még mindig suliban, de már a saját laptopomról, épp böngészem a statisztikát....éééééééés, a google szerint az USA- ban és az Egyesült Királyságban is többen olvasnak, mint Magyarországon!!!!!! valószínű a google a szar, de ez akkor is érdekes.....mindenesetre ezen jó lenne egy kicsit javítani :) amúgy épp nagyszünetünk van és 4 perc múlva megyünk cirkuszozni, már kezd egy kicsit unalmassá válni. De asszem, hogy ez az utolsó alkalom, mert egy hónapig kell csinálni és ha jól emlékszem akkor ma van az utolsó hét. Jajj...már csak 3 hét és otthon vagyunk és már csak egy kicsivel több, mint egy hét és itt a szülinapom is, és képzeljétek, Eszter még nem tudja, hogy mit adjon!!!! Kész csoda, eddig mindig hónapokkal a szülinapom előtt már szívózott, hogy már tudja a "tuti szülcsi napcsi ajcsi"- mat, most meg gondban van :P Pénteken megyünk majd Chicago- t nézni, úgyhogy nem biztos Lilla, hogy tudunk majd veled beszélni, de Szilárd pénteken költözik, úgyhogy szombaton vagy vasárnap elméletileg bármi akadály nélkül tudunk beszélni és veled is Juli, meg egy Petrát is már rég láttunk....szóval jó lenne végre kicsit beszélni veletek....Na, de nem árulok el többet, mert a végén még semmit nem fog érni a megfenyítés, hogy nem írom meg a friss adagot, amíg legalább 3 kommentet nem kapok és nem tudok meg rólatok semmit arról, hogy mi van veletek mostanában!!!!! Gonosz kis chibi vagyok MUHAHAHAHAHA!!!!! ÚÚÚÚ basszus már megint lekicsiztem magam......megy a sarokba kuporodik, vagyis lassan elmegy cirkuszozni, ott legalább jó helye lesz a törpék között....

Vizsgák, vizsgák meg vizsgák, ja és ha nem említettem volna még vizsgák...

Ismételten egy gyors és rövid bejegyzés. Ami még kimaradta az előzőekből. Nemsokára jönnek a fél éves vizsgáink. ICT- ből csináltunk már egy tesztet és kiderült, hogy infóból Level 1- os vagyok O.o. Jövőhéten kedden lesz a matek vizsgánk, de igazából pofon egyszerű. Lehet hozzá szótárt meg számológépet is használni. De ami már parásabb, az az ESOL vizsga, amire már a múlthéten elkezdtünk rágyúrni. Nem a legegyszerűbb, nem is olyan halálosan nehéz, de csak speaking and listening, vagyis nincs előtted írott szöveg, csak amit hallasz és egy csomó dologra kell egyszerre koncentrálni, azokra a kérdésekre, amikre válaszolnod kell, a hozzájuk kellő adatokra, azokra az adatokra, amiket neked kell megadnod, és még mindennek helyesnek is kell lennie. A gyakorláson az egyik feladat az olyan volt, hogy telefonon kellett megrendelni egy jelentkezési lapot kitölteni az egyik cég ingyenes házhoz szállítási akciójához, aztán az egyik ügyintézővel beszélni, hogy miért és miért nem ajánlja ezt az opciót, milyen távon belül ingyenes, egyszer rá kellett kérdezni újra az egyik kérdésre, mintha nem értetted volna, arra is kellett hivatkozni, végül meg beszélgetni kellett arról, hogy hova jársz bevásárolni, miért és miket szoktál venni. A legvége könnyű, a többi kevésbé mikor egyszerre 5- 8 kérdést és választ kell egyszerre megjegyezned meg értelmesen rákérdezned. A hétvégénk az matek szakszavak tanulásával fog telni, kb. 6-8 oldalnyi A4-es lapon. ez egy rövid és gyors jelentés volt, ma cirkuszoztunk megint, de már kezdünk kicsit beleunni. Tilla balra el :) Sziasztok!

Taknyos tea...

Egy elmaradt story, ami elkeveredett a sok más érdekesség között...:P Tehát még egy jó pár héttel ezelőtt az Óvakodj a Hörpétől olvasása után nem sokkal ülünk, helyesbítve ülök a konyhában, Eszter áll velem szemben a pultnak támaszkodva és valamin kegyetlen módon röhögtünk és, hogy megadjam neki a kegyelem döfést benyögtem egy "bigü pinkü"- t és ekkor épp ivott és...hááát úgy járt, mint én anno a piros fresh and fruit-tal és így az egyik fele az orrán jött ki, ami a képemben landolt meg a hajamban, a maradékot pedig kiköpte a csapba, majd letudta azzal, hogy nem baj úgy is orrot kellett volna fújnia. Én meg megkérdeztem tőle, hogy akkor most taknyos teát kaptam a képembe? Na igen ez egy fáradt éjszakán történt, beállva az Óvakodj a Hörpétől-től és már nagyon- nagyon fáradtan....:)

Változások

A cím azt hiszem, hogy most elég találó, több okból is. Először is, mint az mindenkinek feltűnt, kicsit át designe-oltam az oldalt lett egy új link is, egy kis bemutatkozás, mi egyebek, majd felfedezitek. A másik ok pedig az, hogy éppen várjuk haza Eszter anyukáját és húgát, akik most rengeteg cuccot hoznak ki. Tulajdonképpen ez a pár hónap, mióta kint vagyok tökéletesen jó volt arra, hogy gondolkozzam kicsiny, szeretett hazámhoz való viszonyomról, és meg kell, hogy állapítsam, hogy az embereken kívül semmi nem köt oda. Egyedül a családom és a barátaim, ti hiányoztok. A héten, amikor anyu pakolta össze a cuccaimat és láttam, hogy mennyire ki van tőle készülve, olyan volt, mintha gyászolna. Pedig nem vesztett el. De gyászol, gyászolja az időt, amit nem tölthetünk együtt, és ez az idő csak úgy repül, nem tudod megfogni, tartani, hogy ne menjen, ne rohanjon, mert ezt az időt is együtt szeretnénk tölteni, és nem akarunk egy percet sem veszteni. De az kegyetlen módon rohan tovább. Az életem darabokban lassan megérkezik hozzám. A személyes tárgyaim egy bútorom, amiket az első alkalomkor nem tudtam magammal hozni. Komótosan de végül majd szinte minden holmim meg lesz, csak anyu hiányzik, a nővéreim, az unokatesóim, a közeli családi barátok és ti, a barátok. Itt is akadnak és egyre jobb és közelebbi kapcsolatot tudunk velük kiépíteni és talán egyszer majd annyira közelit és közvetlent, mint veletek, de ez nagyon sok időbe telik. Gondoljatok csak bele, hogy mióta ismerjük már egymást és mennyi veszekedés és cívódás ment köztünk, de azóta összecsiszolódtunk, megszoktuk a másik hóbortjait, megtanultuk kezelni a khm...kirohanásokat...khm...még mindig összevitatkozunk, elég gyakran és hangosan, de ezek a viták hamar lecsengenek és a vihar mindig gyorsan elül és utólag csak nevetünk az egészen, mert mindenki egy nagy balfasz!...de mi így szeretjük egymást, így fogadjuk el egymást. Emlékszem mennyire nem szerettem, ha becéztek, mert az én nevemet nem lehet igazán becézni, de jött az első, amit G. Vicustól kaptam...Juci, Jucus, utána először szeretett énektanárom majd K. Vivitől a Tilli. Megszoktam, idővel megszerettem őket, utána elszabadult a pokol...a 18. osztag körében csak úgy repkedtek a becenevek...Shiro, Shiro- chan, Tillsu, Tills, hogy csak a leggyakrabban használtakat említsem. A végén szinte már mindenre hallgattam, hallgatok. Nem rég, egy pár napja visszanéztem a fényképeket, képeslapokat, üzeneteket. Nem kell mondanom, összeszorult a szívem, a fényképalbum, amit Annától és Pálmától kaptam, Petrától kapott képeslap, a Lillától kapott nyaklánc, és pár soros üzenet, az úti batyu Mimitől és Zsófitól, a Szabinától kapott kozmetikai dolgok és néhány jó tanács, az ének, amit az első hónapban minden nap meghallgattam, és mindig elsírtam magam rajta.De a legnagyobb ajándék az mégis az volt, hogy akkor és ott ott voltatok. Amikor erre visszagondolok mindig akaratlanul elmosolyodom, mert tudom, hogy a családomon kívül másoknak is számítok. Ez egy nagyon jó érzés, és köszönöm nektek. Na de váltsunk egy kicsit érdekesebb és viccesebb témára, például Eszter legújabb majdnem esésére, vagy, hogy milyen volt egy hétig egyedül, illetve kettesben ezzel a hiperaktív és érdekes emberrel...Eszterrel.Egész ügyi vagyok, mert egy hete írtam az utolsó bejegyzést. Hogy mik is történtek?...igazából nem sok. Kedden korán keltünk, dolgoztunk suliba mentünk, aztán színjátszóra. Szokás szerint rohantunk, hogy beérjünk óra után és véletlenül a rossz oldalban mentünk, mert ott a járdán közlekedni lehetetlenség, max libasorban, mert az eleve szűk járdát 5 méterenként lefelezik nagy platánfák. Pont akkor értük be az előttünk cammogó srácot, mikor egy fához értünk, én még előtte pont be tudtam előzni, Eszter már nem és, hogy le ne maradjon, hirtelen megfontolásból meg akarta kerülni az úttest felől, ami nem is lett volna gond, mert se autó se semmi nem jött éppen, de egy másik hirtelen ötletként fél lábbal fellépett a fa gyökerei által felnyomott útszegő kőre...ééééés...elcsúszott és majdnem megfejelte a fát, úgy nevettem, hogy alig bírtam tovább menni, de ha jól emlékszem ő is hasonló képpen volt vele. A színjátszón az első alkalom óta először fordult elő, hogy egy kissé összezavarodtam és nem értettem mindent tisztán, de ettől függetlenül jó volt. Szerdán mentünk beach- et takarítani és tanultunk egy csomó új szót, köztük az egyik kedvencünk a litter picker, ami a szemétszedő nagy, hosszú csipesz,a másik a seaweed, vagyis a hínár és mindenki hülyének nézett minket, amikor szinkronban elkezdtünk Eszterrel hínározni. Az jó volt...Csütörtök...hmmm....suli aztán zumba, semmi extra. Pénteken volt egy kisebb afférunk az egyik osztálytársunkkal, és eléggé elfajultak a dolgok, Eszternek meg egy másik osztálytársnőnknek bent kellett vele maradni óra után és megbeszélni a sráccal meg a tanárral a dolgokat, először azt hittem, hogy nekem is, de engem a tanár kiküldött. Aznap este gyerekre vigyáztunk meg children need-et néztünk Pudsy macival a TV- ben. Szombaton elmentünk venni a macskának minden féle cuccost, utána elmentünk kutyit sétáltatni, ami nagyon jó volt, mert végre egy kicsit kimozdultunk és nem csak a suliba. Aztán beszéltünk Lillával és akkor én alakítottam, nekimentem a sötétben a fürdőszoba ajtónak, mert meg voltam róla győződve, hogy van még egy lépés, de nem, megfejelni nem fejeltem, mert ahogy a lábam neki ütközött, kiraktam a kezem, úgyhogy az a nagy arcom, megúszta, de a lábam már kevésbé, de legalább kaptam tőle egy 3 perces röhögőgörcsöt. Aztán megérkeztek Mariannék és felcuccoltunk macskástól mindenestől, én kicsit kiakadtam, mert az agyoncsomagolt éjjeli szekrényem így is elég rendesen megsérült. Aztán megettük az egyik nagy adag anyu féle töltött káposztát meg egy rakat hókiflit Lindától, és nagyon jól esett, meg most már van  túrórudink is és most örül a fejünk. Ma úgy volt, hogy megint megyünk kutyit sétáltatni, de helyette elmentünk bevásárolni, utána meg elmentünk úszni. Nem rég értünk haza, és ettünk egy nagy adag tyúkhúslevest meg krumplifőzeléket meg husit és naaaagyon finom volt, már nagyon hiányzott egy kis hazai ízvilág és most nagyon belaktam és csak fetrengek. Azt hiszem, hogy tegnapra meg mára ennyi (ugyanis ezt tegnap kezdtem el írni, érződik is benne a törés mert más időben beszélek ezért utólag is bocsi, de már lusta voltam visszamenni és átjavítgatni). Sziasztok, hiányoztok, nagy HUG és sok- sok puszi!!!

Elmaradtam a jelentésekkel...BOCSÁNAAAAAT!!!!

Már több,mint 3 hete nem írtam. Remélem feltűnt, ha nem akkor meg remélem megúsztam, bár akkor épp most buktattam le magam...ááááá.... na mindegy, meg a gépem is betegeskedik mostanában, de úgy tűnik, hogy kezd kigyógyulni. Na és akkor most Mici Mackó gondolj, gondolj, gondolj és szedj össze minden érdekeset, ami veled történt, de annyi minden történt, hogy azt se tudjam, hogy hol kezdjem, na jó talán az elején...Múúúlthééét...hééétfő?... vagy talán az az előtti hétvége???váááá nem tudom!!!! na kicsit visszaolvastam és rájöttem, hogy az utolsó bejegyzést a suliból írtam. Tessék ez után a bejegyzés után is lejjebb görgetni és szétnézni, mert szerintem az előző kettő nem igazán jutott el hozzátok, sőt talán még az az előtti sem. Tartottunk egy búcsúbulit egy ismerősnek a magyar baráti körből, ahova jöttek az "új" magyarok is. Tök jó volt, másnap még átmentünk segíteni vagy valami olyasmi. Hétfő a szokásos volt , de jött a kedd.Milyen volt színjátszó? Nagyon jó, szét lettek osztva a különböző szövegek és arra kellett egy jelenetet felépíteni és tök jók lettek. Szerdán a cirkuszosdi nagyon tetszett, tök izgi volt és tökre örültem, amikor sikerült megcsinálni a feladatokat. Közben csináltunk egy gyors videóüzeneten Szabinának, hogy felköszöntsük, de utána szállt el a gépem így esélytelen volt el juttatni meg utána tudtunk skypeon beszélni. De így utólag is itt a vidi:

Csütörtökön zumbáztunk egyet és megismerkedtünk egy vietnámi csajjal, nagyon aranyos. Hazafelé volt egy csodás naplementénk itt is van róla néhány kép:

Elefánt!!!

Szívecske!!!

Hogy a következő héten mik is történtek pontosan arra nem emlékszem. Kedden összeraktuk a nyitó jelenetet színjátszón és tök jó lett, nekem nagyon tetszik. Szerdán megint cirkuszoztunk, utána a suli kis színházában megnéztünk egy előadást, aminek az volt a címe, hogy ölelés (de nem a hug, valami más asszem indiai szó, mert az egész ilyen idiai stílusban játszódott). A tetszése az so- so. Voltak jó részei, de voltak amik egyáltalán nem tetszettek.
Péntekre meghívást kaptunk mi meg a bahraini osztálytársnőnk a romániai osztálytársnőnktől ebédre. Ott volt a 20 éves lánya is és jól beettünk magyar ízvilághoz hasonló kajákból, nagyon finoman főz. A másik osztálytársunk hozott egy kis kóstolót az ő hazai ízeikből, nyárson volt hagyma paprika, paradicsom és koktél rák. Beszélgettünk rengeteget meg bemutatták nekünk, hogy milyen kifejezéseket meg magyar dalokat tudnak, mert az osztálytársunk anyukája és nagymamája még nagyon szépen beszél magyarul( bár ők törzsgyökeres erdélyi románok) de ő már nem tanulta meg de sok magyar barátja van így megért részleteket, a lányának pedig magyar barátja van. Utána bementünk a városba és sötétedésig csináltunk rengeteg képet és a lány nagyon aranyos, pörög ezerrel mint egy duracell nyuszi :) . Szombaton így utólag el is lehet árulni a gangam style-t forgattuk Petrának. Bent a városban még csak ránk se néztek az emberek, nem is keltettünk vele feltűnést, senkit nem érdekelt. Elhívtuk a másik magyar lányt, ő nagyon aranyos és normális. Másnap Ildikó jött vacsira és rántott sajt meg gomba volt meg hozzá rizs, nagyon jól sikerült, tök jól laktunk.Hétfőtől kezdődött a half term, ami egybe esett az otthoni őszi szünettel. Aznap befejeztük a forgatást és még aznap este összevágtam a vidit...este, hajnali 2- ig. Másnap, kedden mentem először dolgozni nagyon "korán", mert az még/ már nekünk korán van, mert itt tökre átszoktunk, keltem emiatt, negyed 8- kor. A meló nem volt annyira vészes. Utána be kellett mennünk még a városba heti bérletet venni, aztán vettem pár felsőt, hazamentünk majd úgy indultunk vissza, hogy a vietnámi lánnyal a megbeszélt időre mindennel kész legyünk, meg vonatjegyet meg feladni postán meg minden. Időben végeztünk, de a lány késett mi meg nagyon fáztunk, ezért bementünk a közeli kávézóba és leültünk egy nagy bögre teára, és közben befutott a lány is. Nagyon jót beszélgettünk meg teáztunk, aztán mindenki hazabattyogott. Szerdán, halloween napján mentünk egyet moziba, a Hotel Transilvania- t akartuk megnézni, de nem volt rá már csak 2 jegy, mi meg négyen voltunk, így beültünk a Madagascar 3- ra. Másodjára is nagyon tetszett, de a moziterem csapni való. Túl nagy, de a vetítővászon nem nagyobb mint a miénk, csak a terem, nem ülhetsz hátul középre mert az VIP és sokkal többe kerül, de közbe szinte teljesen üres. Nem tetszik az itteni moziterem... Utána mentünk egy halloweeni party- ra és odafele jó sokat is keringtünk, de végül csak odataláltunk. Hát nem az fogadott minket amire vártunk, de volt egy csapat science- fiction rajongó meg pár anime-os is. Eleinte nem nagyon vettünk részt a dolgokban de a végén mi is zombie kockáztunk meg kártyáztunk egyet. Hazaértünk olyan fél 12 körül és Kató mondta, hogy ő még ki szeretné faragni a halloweeni tököt. Az is meglett és ilyen lett:

                                     

Így nézett ki az utcáról:

Csütörtökön vendégül láttuk a bahraini osztálytársnőnket és az unokahúgát. Csináltunk nekik hortobágyi palacsintát szigorúan hús nélkül, gombapörivel és nagyon fonom lett, utána még desszertnek ettünk rendes nutellás palit is, meg ők is hoztak ennivalót meg desszertet is. Utána mentünk korizni, ami nagyon jó volt, de csak a társaság miatt. Maga a pálya egyszerűen katasztrófa volt, ilyen hülye s alakja van és tiszta víz volt az egész, de ettől függetlenül nagyon élveztük. Pénteken meghívást kaptunk a vietnámi lányhoz vacsira, főzött egy tradicionális vietnámi levest, ami nem leves, de annak hívják. Az a lényege, hogy megfőzik, de annyira telerakják rizzsel és annyira szétfőzik benne, hogy egy ilyen pépes, ragadós massza lesz belőle. Rakott bele különböző halakat, tonhalat meg lazac meg koktél rákok. Én nagyon megijedtem, mert ugye nem szeretem a halat és mégis mit fogok csinálni, de végül nagyon ízlett így arra a megállapításra jutottam, hogy csak az édesvízi halat nem szeretem. Neki is vittünk egy kis palacsintát desszertnek, megint jó sokáig beszélgettünk, és elég későn értünk csak haza. Szombaton mentünk egy másik Ildikóhoz, akivel a lengyel boltban találkoztunk és nagyon jó volt és nagyon tünemény édes és zabálni való kislánya van. Ő is palacsintával kínált minket :) . Ott vagyunk nála, el babázgatunk, el beszélgetünk egyszer csak dörög egy nagyot az ég, ami erre elég ritka, mivel mindenki tudja, hogy a hideg és a meleg levegő találkozásának az eredménye (nagy vonalakban) de ez itt szinte sosem fordul elő, mivel az átlag hőmérséklet is elég alacsony. A dörgés után halljuk, hogy elkezd szakadni az eső, de borzasztó nagy erővel és hanggal csapódnak a cseppek. Egyszer csak halljuk, hogy valami zörög a kéményben és borsónyi jégdarabok kezdtek el bepotyogni a kandallón át a szobába. El is kerekedett a szemünk, hogy mi a franc, itt jég, kinézünk az ablakon meg kimegyünk az utcára és ez a látvány fogadott minket:

 Ez a kocsi tetőablaka:

nagyon durva volt.Vasárnap találkoztunk volna ismét a román osztálytársunk lányával, de végül egyikőnk sem ért rá, mert nekünk át kellett mennünk segíteni Ildikóhoz (aki vacsizni volt nálunk) és végül egy tök faszájos kis műhelyasztalt raktunk össze meg a lány sem ért rá. Tök sokat beszélgettünk Ildikóval meg tök jót kutyiztunk. Ismét viszonylag későn értünk haza, de sikerült időben lefeküdnünk. A gond csak az volt, hogy egyikőnk sem bírt elaludni és én olyan fél 2- ig szenvedhettem, mire végre sikerült. Ma a suliban a világ legrosszabb munkáiról volt szó, én poénból belöktem, hogy undertaker és tök komolyan vette a tanár és felkerült a táblára is. Utána olyan állás hirdetéseket olvastunk, amiben nagyon nagy bakikat írtak bele például, hogy 18 éves felszolgáló lányt keresünk 20 éves tapasztalattal, meg ilyenek. Aztán az volt a feladat, hogy válasszunk akkor egyet a legrosszabb munkák közül amiket felsoroltunk és írjunk hozzá egy hirdetést, de olyat, amire senki nem mondana nemet, mert  olyan esetleg a fizetés, vagy az egyéb juttatások, hogy nem mondana nemet rá senki. Én persze egy undertakert kerestem, és meg is kellett designeolni a kinézetét, hogy figyelem felkeltő legyen. Én megoldottam, a WANTED feliratot bekereteztem, a keret sarka kapott egy kalapot bekereteztem duplán a szöveget és a másik üres sarkába rajzoltam egy undertaker- t vagy legalább is egy 3 másodperc alatt összedobott undertakerhez hasonló valamit, íme, a szöveget nem figyelni, nem lényeg meg nem is helyes, csak összedobtam valamit:

Ma este lesz a Bonfire Night ami valami nagy ünnepük, mert egy fazon fel akarta robbantani a parlamentet, de valaki elárulta és így meghiúsult a merénylet és aztán elégették a pasast máglyán. Ez egész pontosan 1606-ban történt. Azóta minden évben az iskolák csinálnak egy bábut annak a pasasnak a mintájára (nem emlékszem a nevére) és a polgármester vagy ki a franc kiválaszt közülük egyet és az égetik el a Hoe- n rakott óriási máglyán. Utána van egy nagy tűzijáték és mindenki mehet a dolgára. Ilyenkor november 5- e környékén már mindenki hordja a pipacsát, 4-étől kezdve már a TV bemondók is, mert ennek a napnak a pipacs a jelképe, hasonló a mi kokárdánkhoz március 15-én, de mi azt csak egy napig viseljük. Hazafelé a buszon szakadtam Eszter hülyeségén többek között azért, mert hosszú és bonyodalmas magyarázatot adott arról, hogy ő miért nem troll, egyik magyarázat mert ő nem nagy büdös és szőrös és még nem dugott varázspálcát az orrába ( kész, totális KO, szakad a röhögéstől és potyognak a könnyei, nem kap levegőt és kalimpál mint egy retardált fóka) Amúgy Eszter kezd rászoktatni a J- Rockerségre meg fickeket olvasok és van egy nagyon jó, figyelem yaoi, de nem a durva fajta, de nagyon jó ajánlom mindenkinek, még annak is aki nem yaoista, vagy nem ismeri a szereplőket, szerintem zseniális a címe: Óvakodj a Hörpétől! a folytatása pedig ami még nincs befejezve az EurotriP. Imádom, zseniális, tessék beírni a google keresőbe, hogy rising sun- óvakodj a hörpétől és az első találat. Azért írom ennyire bonyolultan, mert nem linkelhetek. De zseniális nesze nektek egy kép is a hörpéről, ez a jelenet még benne is van:

 Szóval ma tűzijátékot meg máglyát bámulunk, aztán holnap megint melóval kezdek és utána suli meg színjátszó, amire szöveget is kéne tanulni, amit még eddig nem tettem.

Még itt egy rakat elmaradt kép meg vidi, amit már hónapok óta ígérgetek:

Az egyik darab a színházban:

Egy gyors kilátás a buszból:

Színjátszó épületéből a kilátás na meg a belátás:

És a pózerkodás:

Ez a rajz a depis időszakom alatt készült, de már vége!!!

Na Lilsu kinek van Euphie-s haja, na kinek?

Cukorbogár Diácska alszik, elfáradt a nagy asztal készítésben, tüncibogár:

 Katót hoztuk haza kick box- ról és nindzsa lettem, na láttok valahol?

 Vendégségben a vietnámi lánynál, Eszter beleszeret a kiskanálba:

És még egy rakat nektek készült vidi az akváriumból meg színjátszó utánról (csak nem tudom elindítani és a kis kép meg borzalmas, úgyhogy nem tudom, hogy melyik melyik):

Ők talán a színjátszó utániak: